|
J.K. Rowling a Harry Potter könyvek szerzője ma a világ egyik legsikeresebb és leggazdagabb írónője. Több, mint 400 millió példányt adott el a regényeiből, melyekből film is készült, és számos rangos díjat zsebelt be. Pedig az írónőt kezdetben több kiadó is elutasította...
J.K. így ír magáról: (részletek a magyar nyelvű honlapjáról)
"...Hatéves koromtól szinte folyamatosan írtam, de még soha nem voltam ilyen izgatott egy ötletem miatt sem. Legnagyobb elkeseredésemre, nem volt nálam használható toll, és túl félénk voltam ahhoz, hogy mástól kérjek kölcsön. Azt hiszem, ez egy jó dolog volt végül is, mert csak ültem, és gondolkodtam négy (késett a vonat) órán keresztül, így minden részlet lassan kialakult a fejemben, és a nyeszlett, fekete hajú, sebhelyes, szemüveges fiú, aki nem tudta, hogy ő varázsló, folyamatosan egyre valósabbnak tűnt. Ha lassabban kellett volna gondolkodnom, hogy mindezt papírra vessem, a részletek eltűntek volna (azonban néha elgondolkodom mennyi mindent felejthettem ki azok közül a gondolatok közül, amik a vonaton születtek, mire le tudtam csapni egy tollra)

Még aznap este elkezdtem írni a Bölcsek Kövét, bár az első pár oldalnak köze sem volt ahhoz a változathoz, ami végül a könyvben megjelent. Elköltöztem Manchesterbe, az egyre bővülő kéziratommal, ami mindenféle fura irányba kezdett terjeszkedni, valamint azokkal a jegyzetekkel együtt, melyek már nem csak Harry első évére vonatkoztak. És még ebben az évben, 1990. december 30-án történt valami, amely megváltoztatta egész világomat és Harry-ét is: meghalt az édesanyám...
Kilenc hónappal később, kétségbeesve menekültem Portugáliába, ahol angol tanárként helyezkedtem el egy nyelviskolában. Magammal vittem a továbbra is bővülő Harry Potter kéziratomat abban a reményben, hogy szabadidőmben (délután és esténként tanítottam) folytathatom a könyvemet, mely sokat változott édesanyám halála óta... Reméltem, hogy mire visszatérek Portugáliából, egy kész könyvet vihetek a hónom alatt...
Szinte minden este írtam. És aztán az egészet nekem kellett legépelnem. Néha szabályosan utáltam a könyvet, még akkor is, ha szerettem.
Végül elkészült. Betettem az első három fejezetet egy szép műanyag tokba, és elküldtem egy ügynöknek, aki olyan gyorsan küldte vissza, hogy valószínűleg még aznap visszapostázták. A második ügynök már visszaírt, és kérte a kézirat többi részét. Ez volt egész életem legjobb levele, bár össze-vissza két mondatból állt.
Az új ügynökömnek, Chrisophernek, egy évébe került, hogy kiadót találjon. Sokan visszautasították. Végül, 1996. augusztusában Christopher telefonált, és elmondta, hogy a Bloomsbury 'ajánlatot tett'. Alig tudtam hinni a fülemnek. 'Ki fogják adni?' kérdeztem kissé idióta módon. 'Tényleg ki fogják adni?' Miután letettem a telefont, sikítoztam és ugráltam...
És valószínűleg tudjátok, hogy ezek után mi következett."
Úgy érezzük, J.K. története mindannyiunknak erőt és hitet adhat. Nincs lehetetlen, bármit elérhetsz, ha elég kitartó és elszánt vagy! Nektek is hasonló álomkarriert kívánunk! 
|